Zsolti egyik nap átnézte a
gyógyszeres szekrényt, ki tudja miért, s megtalálta Boby-t, a
csonterősítőt. Kutyáknak természetesen. Teljesen
beleszerelmesedett ebbe a szerinte fantasztikus névbe, s a még
mindig lány kutyánkat, Lolát, mostantól Bobynak szólítja. Mert
szerinte fiú. Akárki akármit is mond, és ő fiúnak nevelte.
Ő persze hallgat rá, mert már
megszokta, de sejtem, hogy valójában mit gondolhat. Azért
megjegyeztem, hogy a Gömbi után, talán a Boby a másik
leggyakoribb kutyanév, legalábbis vidéken, vagyis minden második
kutyát Bobynak hívnak. (Minden elsőt pedig Gömbinek).
Nagyobbik gyermekem sem akart kimaradni
a kutya átkeresztelésének folyamatából, s ezért ő javasolta,
hogy hívjuk inkább Taxinak. Okkal, mivel állandóan meglovagolni
próbálják ő feketeségét, hátha haladni is tudnának vele, amit
egy ideig megadással tűr, aztán vagy figyelmeztető morgással
helyreigazítja őket, de ha ezzel sem ér célt, inkább távozik,
lecsúsztatva őket a hátáról.
Na de Zsoltinak, nem tetszett a Taxi
név, s összevesztek a lánnyal, aki bömbölve és sértődötten
távozott a másik szobába. Milyen jó, hogy három gyerekem van.
Még ha az egyik férjnek is adja ki magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése