Oldalak

2015. augusztus 13., csütörtök

In memoriam hős tyúkanyó

Nemrég vissza olvastam korábbi bejegyzéseimet, s szomorkásan emlékeztem vissza hős tyúkunkra, aki végül mégis áldozatává vált eszetlen kutyánknak. Szabad lelke ugyanis nem bírta a korlátokat, s muszáj volt előre repülnie, az első udvarba, ahol Virsli már várta. Ezt az ütközetet már nem élte túl.

A teremtő energiáim mégis működésbe léptek, mert másnap ugyanis megjelent egy fehér fiatal tyúk növendék, a régi tyúk tanyán, ahol mostanában Cherry a póni hűsöl.
Átkiabáltunk a szomszédba, de nem nagyon tűnt fel senkinek, hogy kevesebben lennének a szárnyasok, úgyhogy a szabad lelkű, nálunk élte világát. Felköltözött a fürj ketrec tetejére, éjszakára, napközben meg boldogan kapirgált a kertben. 
Visszatért! újságoltam lelkesen Zsoltinak, a közelbe reinkarnálódott hős tyúkocskánk, és megérkezett, mert ide tartozik! 
Másnap azért csak kiderült, hogy a szomszédé, úgyhogy haza vitte. Bár nem volt túl lelkes a gondolattól, hogy vége a szabad életnek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése