Zsolti szemrehányást tett nekem ma, hogy még mindig nem írtam rá a kutyára azt, hogy Polgárőrség, meg a telefonszámunkat, lehetőleg fehérrel, hogy el is lehessen olvasni. A nagysága ugyanis imád csavarogni, meglógni, ha nem vagyunk elég szemfülesek, mert a kerítés magassága neki nem szempont. S már beletörődtünk, hogy a környék őrének tarthatja magát, mert a legkülönfélébb helyeken tűnik fel, mielőtt hazatér. Valószínű mindent ellenőriz.
Fogadtak már úgy az oviban is, hogy járt ott aznap kétszer, s mivel korábban kóbor kutyának nézték, s megetették, lelkesen visszajár, a gyerekek meg örülnek neki. Volt, hogy kétszer is kitették a szűrét, kapun kívülre, de ő megjelent harmadszor is. Mint mondottam, kerítés nem szempont.
Régebben, a nyakörvére írtam: Lola vagyok, s imádok csavarogni. Aztán következett a cím. Csomószor hazahozták. Azóta elhagyott már jó párat, úgyhogy nem strapálom magam ilyenekkel.
Aztán miközben vitatkoztunk a kutya szőrének kifehérítésén, nagyobbik gyermekem ránk szólt, hogy hagyjuk abba, mert nem akarja, hogy felhizlaljuk egymást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése